ZSENDÍT [ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë-ë]; -eni [e] (-ni)
- 1. (ritka, népies v. választékos) <Növényt, gyümölcsöt> fejlődésében elősegít, serkent, érlel. A csendes eső zsendíti a gabonát és a gyümölcsöt.
- 2. (tájszó) <Disznót> hizlal.
- Igekötős igék: nekizsendít.
- zsendítés; zsendítő.