Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A zsidók: az ókorban főleg Palesztinában, a közép- és az újkorban az egész világon szétszórtan élő, a legutóbbi időben pedig részben Izrael államba visszaköltözött, hajdan csak a héber nyelvet beszélő nép. A zsidók vándorlása a pusztában; a zsidók egyiptomi fogsága. Szóláshasonlat(ok): várja, mint a zsidók a messiást. || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Bolygó zsidó: a) (irodalmi nyelvben) az a legendabeli zs., aki évszázadokon át pihenés nélkül járja a világot; b) (átvitt értelemben, gyak. tréfás) nyugtalan, helyét sehol sem találó ember. Szóláshasonlat(ok): jár v. jár-kel, mint zsidóban a fájdalom, fájás v. (tájszó) szegedés: nyugtalanul, helyét nem találva jár-kel, jön-megy. □ Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel, | hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben. (Radnóti Miklós) || b. Izraelita vallású személy, főleg férfi.
2. <Rendsz. határozótt névelővel> A zsidó nép.
3. (ritka, bizalmas) A héber nyelv. Zsidót tanul.
4. (játék) Olyan kártyalap(ok), amely(ek) színével, ill. színükkel fölfelé van(nak) fordítva a kiosztandó kártyacsomóban v. a koporsóban (3). Osztáskor kiderült, hogy zsidó van a kártyában.
II. melléknév -ul
1. A zsidók (I. 1) közé tartozó, ill. izraelita vallású <személy>. Zsidó nő. □ A falon egyetlen kép volt , mely Spinózának egy szobrát ábrázolta: a zsidó bölcselő meggörnyedten ült egy karosszékben. (Babits Mihály) Egy zsidó orvostól kapott | kabátot. (József Attila) || a. Zsidókból (I. 1) álló <csoport>. □ Scítiából, azt mondom, kihoztam űket, | Miként Egyiptusbul az zsidó népeket. (Zrínyi Miklós)
2. A zsidókra jellemző, tőlük használt. Zsidó konyha; régi zsidó szokás. □ Imrus e napon a zsidó és hellén életnézet [= életfelfogás] heinei dilemmáját döntötte el magában. (Babits Mihály) || a. (régies, bizalmas) A héber nyelvvel, ill. az izraelita vallással kapcsolatos. Zsidó írás, pap, templom, ünnep. || b. (régies, bizalmas) Zsidóul: a) héber nyelven; b) (népies) jiddis nyelven. Jól tud zsidóul beszélni.
3. A zsidóság történeti élete folyamán létrehozott. Zsidó irodalom, költészet, művészet, zene.
4. (elavulóban) Zsidó(k)hoz tartozó, a vele v. velük kapcsolatos, zsidó(k) tulajdonában levő. □ A harmincadok ha csak zsidó kézen voltak, az legalább a királynak is adott valamit. (Jókai Mór)
Szólás(ok): (tréfás) ott van, ahol a mádi zsidó: ott van, ahonnan elindult, ahol kezdte; semmivel sem jutott előbbre. Közmondás(ok): (tréfás) Voltra (v. leszre) nem ad a zsidó: ami elmúlt (v. amiről csak valószínű, hogy lesz), annak nincs gyakorlati értéke. (játék, tréfás) A zsidó is megverte a fiát, amikor először nyert: nem jó jel az, ha valaki (kártyában) az első játszmában nyer.