Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas <Ajtót, kaput, fedelet, fiókot> alkalmas szerkezettel csukott állapotban úgy rögzít, hogy a rögzítés megszüntetése nélkül ne lehessen kinyitni. Lakattal, retesszel, zárral zár vmit; → kulccsal, kulcsra zár vmit; vkire v. (ritka) vmire zár: <ajtót, kaput> becsukva úgy rögzít, hogy mögötte bent marad, bent reked vki, vmi; magára zárja az ajtót: belülről bezárja az ajtót. A bérházak kapuját 11 órakor zárják. □ Akkor már eltávoztak az ivók, és ajtót zártak. (Tolnai Lajos) Sohase zárt semmit. Nyitott kapunál, nyitott ablaknál aludt. (Kosztolányi Dezső) || a. Zár vmit: így rögzíti vminek az ajtaját, fedelét, fiókját. Mindig zárja az íróasztalát. Este nyolckor zárták a boltokat. □ Itt a fiókjaim kulcsa Zárnom kell azt az asztalt, mert benne vannak a szerződések. (Gárdonyi Géza) || b. (tárgy nélkül) <Üzletben, üzemben> a munkát megszünteti, s a helyiség(ek)et bezárja. Zárunk!: <annak bejelentésére, hogy vmely vendéglátó üzemben elérkezett a záróra ideje.> Ma kettőkor zárunk. A fűszeres hatkor zár. || c. tárgyatlan <A közönség szolgálatában álló intézmény, üzlet stb.> működését, szolgáltatásait (aznap) megszünteti; (be)zárják. Az irodák délután ötkor zárnak. A színházak június 30-án zártak. Az üzlet tízkor zár. || d. tárgyas (ritka, költői) Ajkat, szájat, szemet összecsuk és nem enged felnyílni, v. hosszabb ideig nem nyit fel. □ Mielőtt a dagadó párnák A király szemeit nyugalomra zárnák, Pergamen levelet vőn [= vett] ki tarsolyábul. (Arany János) Ölelő karod fogjon át, Ajkad zárja mesélő ajkam. (Ady Endre)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) <Kulcs, retesz v. más efféle eszköz> a nyitás ellen biztosít vmit, ill. ilyen rögzítő szerepében vhogyan működik. Melyik kulcs zárja a könyvszekrényt? Ez a kilincs nem zár. A retesz jól zár.
3. tárgyas Vhova zár: <embert, állatot, tárgyat> vmely elrekesztett helyre visz, helyez, és gyak. zárral is biztosítja, hogy ki ne jöhessen v. vki hozzá ne juthasson; bezár (2); elzár (1). Vö: hozzázár. Hozzám, hozzánk, hozzátok, hozzájuk zár; börtönbe, fogdába, gyűjtőtáborba, kolostorba, magánzárkába zár vkit; kalitkába, ketrecbe zárja az állatot; fiókjába, szekrényébe zár vmit. □ Leányát pedig a koporsóba zárák, Vele sok szép kincset: egész falu árát. (Arany János) Testamentumát lepecsételt borítékban íróasztala alsó fiókjába zárta. (Kosztolányi Dezső) A fegyverek egy helyen voltak kamrába zárva. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (határozóvonzat nélkül) (kissé rosszalló) Mindent zár: <személy> a házban minden használati tárgyat, főleg élelmet túlzott óvatossággal v. zsugoriságból zár alatt őriz; mindent elzár. || b. Borítékba zár vmit: borítékba teszi, és leragasztja v. lepecsételi. Megírta és borítékba zárta a levelet.
4. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Magába zár: <barlang, üreg, sír, temető> magába fogad és elrejt, ill. visszatart vkit, vmit. Egy mély sír magába zárta kedvesét. □ Ki gyáván várja a halált, Magába zárja azt a föld. (József Attila) || a. tárgyas (átvitt értelemben) □ És hadd jöjjön el Noé bárkája, | Mely egy új világot zár magába. (Vörösmarty Mihály) || b. tárgyas (átvitt értelemben, költői) Keblébe, lelkébe, magába, szívébe zár vmit: érzelmet, titkot, megtudott dolgot titkon megőriz, nem árul el. □ Egy király oly vétkes érzéseket nem zár a kebelébe. (Csokonai Vitéz Mihály) Oh hát nevét Hogy hű szivembe zárjam, mondja meg, Hogy annyi közt egy kedves szóm legyen, Melyhez remény és hálám kötve van. (Vörösmarty Mihály) Lelkembe zárva Antik pogány öröm mosolyog csendesen. (Juhász Gyula)
5. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Karjába v. karjaiba zár: vkit szorosan átöleli. □ A karjába zárta, kit gondolni sem mert, Ezer öleléssel. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben, költői) Keblébe, szívébe zár vkit: megszereti. □ Elszakadsz tőlem, szeretett barátném! Hasztalan zárlak kebelembe: eltünsz. (Berzsenyi Dániel) [Kossuth halálának évfordulóján.] Téged minden magyar szívébe zárt, A síri hant csak tested fedte el. (Ady Endre) || b. (átvitt értelemben, választékos) Szívébe zár vmit: megszívleli, szívére veszi, amit vki mond. Szívébe zárta anyja szavait. Szívébe zárta a bölcs intelmeket.
II. tárgyas Hézag megszüntetésével v. hiány pótlásával, folyamatosan késszé, befejezetté tesz vmit.
1. <Sort> szorossá tesz azzal, hogy a hézagokat megszünteti. Szorosabbra zárja → sorait. □ Egy-egy beteg vagy sebesült kidől a sorból A többi sort zár és siet. (Jókai Mór) || a. tárgyas (nyomdászat) Formát zár: szedést, nyomódúcot amely betöltő anyaggal körülrak és vaskeretben rögzít. || b. tárgyas (fizika) Áramkört zár: a vezetékben összeköttetést létesít v. helyreállít, hogy az áram keringése meginduljon.
2. tárgyas <Időszakot, cselekvést, folyamatosan létrehozott dolgot> befejez, bevégez. Zárja levelét, sorait; beszédét zárja vmivel. A mérkőzéseket jó eredménnyel zárta. A színház a Bánk bán-nal zárta az idényt. □ Odalenn mulatság étel-ital járja, S könnyü hadi játék kezdi avagy zárja. (Arany János) A napot | Swinburne zárta s Browning-izelítő. (Szabó Lőrinc)
III. tárgyatlan Hézag nélkül beleillik vmibe, v. hozzáillik vmihez; záródik. Az ablak jól zár. A fiók nem zár. Az üvegdugó légmentesen zár.