ZÚZMARA [ú v. u] főnév ..rát, ..rája, (
elavult) zúzmaráz -t, -a (csak egyes számban)
Áramló ködös levegőből a földön levő tárgyakra, főleg kerítésekre, faágakra kristályos jég alakjában kicsapódó vízpára. □ Az iszonyú cserfák
bogos gallyaikról lerázták a tunya zuzmarázt. (Csokonai Vitéz Mihály) [A babonák] Szent hevétől a szabad értelemnek Mind elolvadtak, valamint az ablak Zúzmarából egy hideg éjszakán nőtt Cifra virági. (Fazekas Mihály) Fehérre meszelt minden bajuszt, hajat és szakállt a zúzmara. (Mikszáth Kálmán) A fák pergették a zúzmarát, s behintették süvegüket, vállukat fehér ezüstporral. (Móricz Zsigmond)