ZUHANÁS főnév -t, -ok, -a (
hangutánzó és
hangfestő)
A zuhan (14) igével kifejezett történés, jelenség, folyamat v. állapot; az a tény, hogy vki, vmi zuhan; magasról, nagy sebességgel, hirtelen való esés, bukás.
Az árokba, a folyóba, a földre, a gödörbe, a mélybe, a szakadékba zuhanás; erkölcsi zuhanás; a zuhanás robaja, zaja; a fal, a gerendák, a lavina, a lelőtt repülőgép, a zsák zuhanása; az árak zuhanása; a részvények árfolyamának zuhanása. Az ejtőernyős 1000 méteres zuhanás után nyitotta csak ki az ernyőt. □ Mintha újra hallanók a pusztán
Gyilkos testvér botja zuhanását. (Vörösmarty Mihály) Egy-két paizs betörik vaspörölye zuhanásaitól. (Jókai Mór) A pénz zuhanása miatt
a kis alaptőke megsemmisült. (Móricz Zsigmond) || a. Az ilyen esés zaja, robaja.
Hatalmas, nagy zuhanás. Messzire hallatszott a kidöntött fák zuhanása. □ [A macskán] csak úgy zuhogtak
, a kemény csapások. Ha az oldalát érte az ütés, tompa zuhanáshoz volt hasonló a hang. (Nagy Lajos) || b. (
katonaság,
repülés) Zuhanórepülés.
Függőleges zuhanás; kiveszi a gépet a zuhanásból.