ZŰRÖS melléknév -en, -ebb [e, e]
(bizalmas) Sok bajjal, zavarral, bonyodalommal járó; zűrzavaros, felfordult (2). Zűrös állapot, hangulat, viszonyok. A helyzet igen zűrös. Zűrös napunk volt ma. || a. (ritka) Sok zűrzavart, bajt okozó, sok zűrrel, bajjal küzdő <személy>. Zűrös asszony, ember, gyerek. || b. (irodalmi nyelvben) Kavargó, zagyva, zűrzavaros. □ Be boldog lesz, ki majd megmosolyogja Vergődő, zűrös, mai életünket. (Ady Endre) Ó, a sötétség! érzed? zűrös árja Átömlik rajtad. (Tóth Árpád) Mikor lesz gyönyörű összhang e zűrös élet
(Juhász Gyula)
zűrösség.