Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ZÜLLÖTT melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely erkölcsi romlottságánál fogva kiszakadt a tisztességes emberek közösségéből, és ez rendsz. meg is látszik rajta; erkölcsileg elaljasult. Züllött alak, család, csavargó, ember, fráter, társaság. □ Nagyobb bolond énnálam nincsen itt, | bölcsebb a züllött kártyás, a hajós, | ki a viharra bízza kincseit. (Kosztolányi Dezső) A nagy zsenik közt sok züllött ember volt. (Babits Mihály)
  • 2. Az ilyen személyre jellemző, vele kapcs. <állapot, magatartás>. Züllött viselkedés. □ Tizenegy züllött életet élő nő került a rendőrség kezére. (Nagy Lajos)
  • 3. A teljes felbomlás jeleit mutató <állapot>. Az intézmény züllött állapota.
  • züllöttség.