ZÖTYÖGŐS melléknév -en, -ebb [e, e] (
hangutánzó)
- 1. Olyan <hely, főleg út>, amelyen a jármű zötyög (1). Köves, zötyögős országút. □ Elöl a lovas bandérium, utána egy szekér a cigánybandával, mely a zötyögős úton végig húzza a tisztújítási nótát. (Jókai Mór)
- 2. Olyan <jármű>, amely haladás közben zötyög. Zötyögős szekér. □ Egy zötyögős hintón
a malomhoz jött. (Eötvös József)
- 3. (ritka) Ismételten meg-megzökkenő, döcögő <vers>. Zötyögős strófák.
- zötyögősség.