ZÖRDÜLÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (ritka, hangutánzó)
A zördül igével kifejezett jelenség; az a tény, hogy vmi zördül; pillanatnyi zörejszerű hang. □ Halk zördülést hallok. A lombok közül odalebben egy fehér batisztruhás nyúlánk szőke leány. (Gárdonyi Géza)