Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ZÁRKÓZOTTSÁG [tárgyas v. ccs] főnév -ot, -a (csak egyes számban), (régies) zárkozottság
1. A zárkózott (1,a) melléknévvel kifejezett (emberi, jellembeli) tulajdonság, állapot; vkinek zárkózott volta. Elutasító, hideg zárkózottság; jellemének, viselkedésének zárkózottsága; kilép zárkózottságából; megérzi vkinek a zárkózottságát. □ Az apa zárkozottságát szeszélynek tulajdonította. (Kemény Zsigmond) Az ő hűtlensége az urához sohasem volt más, csak a saját magába begubózó nő zárkózottsága. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Elzárkózás, elkülönülés. A kastély zárkózottsága. □ Mondd, mit szerettek ti itt? A salonjaitok zárkózottságát. (Justh Zsigmond)