ZÁRKÓZÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a zárkózik igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, hogy vki zárkózik.
- 1. (átvitt értelemben is) Az a tény, hogy vki vhová (be)zárkózik. A szobába zárkózás; magába zárkózás. Neki szokása a zárkózás.
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Elzárkózás vkitől, vmitől.
- 3. (sport, katonaság) Rendezett sorokban álló v. menetelő csapatnak, ill. az abban álló, menetelő személynek az előtte v. mellette levőkhöz való közeledése úgy, hogy a sorok szorosabban zártakká válnak.
- zárkózási.