Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ZONGORAHANGVERSENY
ZONGORAHÚR
ZONGORAISKOLA
ZONGORAJÁTÉK
ZONGORAJÁTÉKOS
ZONGORAKÍSÉRET
ZONGORAKIVONAT
ZONGORAKULCS
ZONGORÁL
ZONGORALÁB
ZONGORAMŰ
ZONGORAMŰVÉSZ
ZONGORAÓRA
ZONGORÁS
ZONGORASZÉK
ZONGORATANÁR
ZONGORATANÍTÁS
ZONGORAVERSENY
ZONGORÁZÁS
ZONGORÁZIK

ZÁRKÓZOTT melléknév -an, -abb, (régies) zárkozott
  • 1. Olyan <személy>, aki magába zárkózik, elkülönül az emberektől, nem keresi társaságukat, aki bajait, gondolatait, nem nyilvánítja, nem közli velük, érzelmeit magába fojtja; nem közlékeny, hallgatag. Zárkózott ember, gyerek, lélek. □ A vénasszony nagyon zárkózott volt, senkivel nem állott szóba. (Mikszáth Kálmán) A zárkózott ember hirtelen idegessége tört ki belőle a hosszú, dacos és hallgatag éveken át fölgyűlt idegesség. (Babits Mihály) || a. Ilyen emberre valló, jellemző. Zárkózott jellem, magatartás, természet, viselkedés. Zárkózott életet él. Nagyon zárkózottan viselkedik. □ [Petőfi] megjelenése komor, zárkózott volt: inkább visszautasító, mint barátságos. (Jókai Mór) Zárkozottabb – nem olyan mint régen, Ritkán látni virágos kertjében. (Kiss József)
  • 2. (ritka) A világtól elkülönült, ridegen előkelő. □ A ház külseje … csendes, zárkózott képet mutat. (Jókai Mór)