ZONGORÁZÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A zongorázik igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki zongorázik. A zongorázás alatt is folyton nevetgélt. Zongorázás közben beszélgettek.
- 2. Ennek az eredménye: zongorajáték. Élvezettel hallgatták a leány zongorázását. Megúnta már a folytonos zongorázást, amely a szomszédból áthallatszott. □ Az örökös kiállhatatlan zongorázás helyett
madárdal csattogott. (Tolnai Lajos) Nem is igen tudott már egyébről beszélni, mint a zongorázásról, a skálákról, a billentyűkről. (Krúdy Gyula)
- zongorázási.