ZENEKRITIKUS [e-k] főnév
Vmely időszaki lapnak, folyóiratnak, rádiónak, televíziónak az a zeneileg képzett munkatársa, aki a zenei élet eseményeiről (rendszeresen) bírálatokat ír; zenekritikák írásával foglalkozó szakember.
A neves zenekritikus bírálatait könyvben is kiadta. □ [Péterfy Jenőt] meghívták egy német napilap zenekritikusának, és ennek a kísértésnek a fiatal tanár nem tudott ellenállni. (Ambrus Zoltán)
- zenekritikusi; zenekritikusság.