ZENEKULTÚRA főnév (
választékos)
<Vmely korszakkal, néppel, várossal kapcsolatban> a zenei élet bizonyos foka és szervezettsége.
Az olasz zenekultúra; a századforduló zenekultúrája.
Új környezetében nyomát sem találta a zenekultúrának. || a. <Egyénnel kapcsolatban> a zenében szerzett jártasság, átlagon felüli igényesség, zenei műveltség.
Sok jelét adta zenekultúrájának. Alapos zenekultúrára tett szert.
- zenekultúrai; zenekultúrájú; zenekultúrás.