ZÁVÁRZAT főnév -ot, -a (
katonaság is)
Hátultöltő tűzfegyvernek az a része, amely töltés után a cső hátulsó végét elreteszeli, elzárja, elsütéskor pedig a töltény lőportöltetét felrobbantja; zár [2], závár.
Csuklós, dugattyús závárzat; a géppuska, golyószóró, löveg, pisztoly závárzata; könnyen, nehezen nyílik, csukódik a závárzat; szétszedi, összerakja a závárzatot.