Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ZENDÜL [ë v. e] tárgyatlan ige -t, -jön (választékos)
1. (hangutánzó) Megzendül (12). Dal zendül; víg zene zendül. Nagyot zendült az ég. □ S ha ajkam örömteli vég szava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej. (Petőfi Sándor) S hogy csendesen zendűlt a húr: Lőn a vidám fiú komoly. (Tompa Mihály) "Éljen Ulászló! Hunyadink is éljen!" | Rá zene zendül. (Arany János) [A hadnagy] tele tüdővel szívta be a balzsamos esti levegőt. Mintha diadalmas harsonák zendülnének a levegőben. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka, hangutánzó) Hirtelen és nagy zajt okozva keletkezik, támad vmi. □ Elgyengűle Dobó, s a zászlót Bulcsura hagyta: | Ez viszi most , ha kis csata zendűl. (Vörösmarty Mihály) Szél zendül az erdőn. (Arany János)
3. (ritka) Felzendül (2, 2a). □ Az egész szomszédság mind ellened zendül. (Arany János)