ZÁRKÓZIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon), (
régies) zárkozik
- 1. (csak határozói bővítménnyel) Vhová zárkózik: vhová behúzódva, magára zárja az ajtót, a kaput. Vö: bezárkózik. Szobájába, házába zárkózik. □ El tőlük, el, zárkozzunk házainkba. (Madách Imre)
- 2. (átvitt értelemben) Vki magába zárkózik: gondolatait, érzéseit nem közli másokkal, elkülöníti magát tőlük; az embereket nem engedi magához közel. □ Nevem ünnepét én zárkózván magamba Ti, kedves halottak, tinektek szentelem! (Arany János)
- 3. (sport, katonaság) Felzárkózik (1).
- Igekötős igék: bezárkózik; elzárkózik; felzárkózik; odazárkózik; összezárkózik.
- zárkózó; zárkóztat.