Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ZAJGÓ melléknév -n, -bb (kissé régies, irodalmi nyelvben)
1. Olyan, aki, ami zajog. A zajgó gyermek, sereg, tömeg. □ Vannak emberek, kik a legzajgóbb társaságban is egyedül maradnak. (Szalay László) A zajgó főrendek közül valaki egy durva fölkiáltást tett. (Mikszáth Kálmán)
2. Hullámzó, háborgó, morajló. Zajgó tenger. □ Fúljanak a zajgó habba minden gályák. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (átvitt értelemben) Ellentétes érzelmekkel, gondolatokkal telt; nyugtalankodó, békétlen, zajongó (2). □ Messze az elmúltak honjába kivánkozik e szív, S a zajgó kebelen visszasohajtva dobog. (Vörösmarty Mihály) A világot a mi kínunk, Zengő, zajgó szívvilágunk Nem érdekli. (Reviczky Gyula)
4. (átvitt értelemben) Eseményekben gazdag; mozgalmas, zajos (4). □ Életem változó, zajgó, forró. (Szalay László) Nemcsak a történelemben vannak hősök, hanem a körülöttünk zajgó életben is. (Krúdy Gyula)