ZAJGÁS főnév -t, (-ok), -a
A zajog igével kifejezett cselekvés, hangmegnyilvánulás; az a tény, hogy vmi zajog, ill. ennek eredménye; az okozott (tartós) zaj, lárma.
A tömeg zajgása csillapodott. □ Künn iszonyú volt a küzdők zajgása. (Vörösmarty Mihály) Az iskolában halk zajgás van, mikor Marci belódul. (Gárdonyi Géza) || a. (
ritka,
bizalmas) Méltatlankodó elégedetlenséget kifejező lárma, zaj, kiabálás.
Nagy zajgás támadt a nézőtéren, a műsor megváltoztatásának bejelentésére. □ Az ügyvédek között nagy zúgás, zajgás támadt erre a szóra. (Jókai Mór)
- 2. (ritka, irodalmi nyelvben) Mozgalmas, kalandos, változatos élet(mód). □ A régi zajgásokból, dacokból, kraválokból
, nem maradt egyéb, mint egy nikkel zsebóra. (Krúdy Gyula)
- zajgási.