Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka, tájszó) Zabola nélküli <ló>; zablátlan.
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Fegyelmet nem tűrő, gátlást nem ismerő, parancsnak, tilalomnak nem engedelmeskedő <személy>; fegyelmezetlen, féktelen, szilaj. Zabolátlan ember, gyermek; ifjú, legény.
3. (átvitt értelemben, kissé választékos) Ilyen személyre jellemző, valló <megnyilvánulás>; féktelen, szilaj. Zabolátlan beszéd, indulat, szenvedély, tánc, viselkedés; zabolátlan nyelvű kölyök. □ A lepocsékolt nép dühös indulatja kanóccal Adta jelét bosszújának, de oroszlán | Szíve kevésnek volt, hogy mint Matyi visszapofozza, | Ami goromba csapást vett a zabolátlan erőtől. (Fazekas Mihály) Ma nem divat káromkodni. Sőt nem divat zabolátlanul s ok nélkül dühöngve fejezni ki valakinek magát. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben, választékos) Meg nem fékezett v. meg nem fékezhető, le nem igázott v. le nem igázható, korlátok közé nem szorítható <természeti erő, jelenség>; feltartóztathatatlan, megfékezhetetlen. Zabolátlan folyó, láng, patak, szél. □ Néhol a meztelen sziklaoldal látszik , másutt a mély hegyszakadék, mit a zabolátlan folyam tép magának hóolvadáskor. (Jókai Mór) Két kézzel szorítom le a kalapom, mert belekapaszkodik a zabolátlan, vad alföldi szél. (Kaffka Margit)
II. határozószó (régies, költői) Szabadon, fékezetlenül, zabolátlanul. □ Így töltém tizenegy kora éveimet zabolátlan (Arany János)