Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <időszak>, amikor vihar (1) van. Viharos alkonyat, éjszaka, nap, reggel. □ Csonka falán, viharos éjfélkor, Boszorkányok nagy serege táncol. (Arany János) Ilyen átkozott nagy sárban, viharos éccakában csak nem zavarná ki az embert a vackából a Gazda, ha nem vóna rá ok. (Móricz Zsigmond) || a. Olyan <hely, tájék>, ahol vihar van v. szokott lenni. Viharos tenger. □ Ekkoron Isten erős kardját hüvelyébe taszítá, | S messze kinyúlt s markát viharos Tátrára vetette. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, választékos) Viharokban (2) bővelkedő, viszontagságokban, meglepő fordulatokban gazdag. Viharos élet, múlt. □ Megnehezült az idők viharos járása fölötted Oh haza! (Vörösmarty Mihály) Viharos életfolyama alatt különös vonzódást tanusított a hadsereg tisztjei iránt. (Csiky Gergely) A szemei alatt azok a ráncok viharos évek jelei. (Justh Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, választékos) Szenvedélyes érzelmeket támasztó, ill. belőlük támadó, viharokkal (3) teli. Viharos gyűlés, jelenet; viharos taps, tetszés. □ Egy szombaton rendkívül forró, viharos nap volt a képviselőházban. (Kosztolányi Dezső) Néhány bolondos rím, amit nálunk senki se méltányol viharos tetszést aratott. (Móra Ferenc) Viharos kacagásban törtek ki a diákok. (Móricz Zsigmond)