VILÁGÉLETÉBEN [e-e; g-é] főnév (személyragos és határozóragos) ..temben [ë-e], ..tedben [ë-e], ..tünkben [e], ..tetekben [ë-ë-e v. e-ë-e]; ..tükben [e]
Egész életében. Világéletemben azt hittem, hogy
Becsületes ember volt világéletében. □ Sohasem is hallá világ-életébe: Hogy abban különös lenne, avagy szégyen, Ha férfival egy lyány közös útra mégyen. (Arany János) Egyikük sem járt világéletében ezen a tájon. (Mikszáth Kálmán) Világéletében barkácsolós ember lévén, nem ad pénzt kapanyélért, hanem maga faragja. (Tömörkény István)