VILÁGEGYETEM [g-e] főnév (
választékos)
Az a nagy egész, amelyet az égitestek összessége, rendszere alkot; világ(mindenség).
A világegyetem titkai, törvényei. □ A nap temérdek égitesteket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki. (Kölcsey Ferenc) Egy pletykáló nőnél rettenetesebb teremtés nincs a világegyetemben. (Móricz Zsigmond)