VEVŐCSŐ főnév (
rádiótechnika)
(Rádió- v. televíziós) vevőkészülékben alkalmazott, üvegből v. fémből készült, erős légritkítású v. nagy nyomású gázzal töltött, izzólámpához hasonló cső, amelyben izzításra elektronok mozognak, s amely többnyire feszültségváltozások felerősítésére és váltakozó áram egyenirányítására használatos.