VESZŐDSÉGES [veszőccségës] melléknév -en, -ebb [e, e]
(Sok) vesződséggel járó, (sok) vesződséget okozó. Vesződséges élet, munka, utazás. □ Ez volt a legvesződségesebb és szomorúbb esztendőm. (Vörösmarty Mihály) Naponkint dolgozom, csakhogy nem irodalmi dolgokat, hanem egyéb vesződséges munkát. (Arany János)