VEKKER * [e-e v. ë-ë] főnév -t, -ek [ë], -e v. -je [e, e]
Ébresztőóra.
Csörög, zörög a vekker; beállítja, elzárja a vekkert. □ Vitt a forgó Föld, róva régi s új | köreit, éppoly lankadatlanúl, | mint a magáét a percmutató | a vekkerünkön. (Szabó Lőrinc)
- Szóösszetétel(ek): vekkercsörgés; vekkeróra.
- vekkeres.