VAKMERŐSKÖDIK [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön) (
rosszalló)
Vakmerő módon viselkedik.
Ne vakmerősködjél, hanem fontold meg nyugodtan a helyzetet! Nevetségessé teszed magad, ha vakmerősködöl. □ Vakmerősködik, mert nincs mit veszítsen. (Kemény Zsigmond)
- vakmerősködés; vakmerősködő.