Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VIHOG tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó szó)
  • 1. (-t ragos mértékhatározóval is) (rosszalló) <Személy> bántón éles, magas hangon v. általában idétlenül, hangosan, szaggatottan huzamosabb ideig v. többször nevetgél. Ezek a kamasz lányok mindig csak vihognak. Szóláshasonlat(ok): vihog, mint afakutya. □ Csaplárnénak volna kedve, Csak vihogna, enyelegne. (Arany János) Alice nagyokat vihogott, amint el akart a sötétben botlani. (Babits Mihály) Ujlakiné nagyot vihogott a vastag bolyhos kendő belsejéből. (Móricz Zsigmond) || a. Vkin, vmin vihog: vihogásra ingerli vki, vmi, vkinek a rovására vihogva derül, mulat.
  • 2. <Ló, ritk. más állat> örömtől, kellemes érzéstől áthatott erős, magas hangot hallat. □ A gazda közönnyel szállott le, megsimogatni táltosait, melyek barátságosan vihogtak. (Kemény Zsigmond) A kutya vihogva, ugrálva futott a koldusig. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: belevihog; felvihog; összevihog; végigvihog; visszavihog.
  • vihogás; vihogó.