Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Ember, gyak. megokolatlanul v. a káröröm, gúny, csúfolódás kifejezéseképpen> fogait mutogatva csúnyán, bántóan v. sértően, rendsz. hangtalanul nevet. Mit vigyorogsz? Mindig vigyorog. Szóláshasonlat(ok): vigyorog, mint a → fakutya. □ Vigyorogtatok, mint a majom mig hátulról gazúl | Az átkos Casca nyakba szúrta Caesart. (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) Gazdag vagyok, mint a vén uzsorás, | ki rongyba jár és vigyorog, ha szánják. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) □ Keresztültörnék, bárha kezeidben Száz kard villogna s minden kard hegyéről Ezer halál vigyorgna is reám! (Petőfi Sándor) Megöl a disznófejű Nagyúr, | Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten, Az aranyon ült, az aranyon. (Ady Endre) || b. (ritka) <Állat> száját kinyitva, ínyét és fogát kimutatva jelzi jókedvét, örömét. Nézd, hogy vigyorog ez a kutya!
2. (átvitt értelemben, tájszó) Vigyorog a nap: ki-kibukkan a felhők közül rendsz. úgy, hogy süt, de nem melegít.