VIGASZTALÓDIK [i-i v. í-i] tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Vmely vigasz hatására fokozatosan jobb kedvre derül, vigasztalást keres v. talál vmiben.
Bor mellett v.
borral vigasztalódik. Az özvegy hamar vigasztalódott. □ Vigasztalódjál, gyenge szív! (Vörösmarty Mihály) Vigasztalódjál, oh én kedvesem, Ugy is mit ér az a rideg dicsőség. (Madách Imre) Az aggastyán úgy vigasztalódik, ahogy tud. (Ambrus Zoltán) A
két özvegy Pándy
nem kísérletezett ennyit. Egyszer nősültek, s
hamar vigasztalódtak, amikor feleségeik megboldogultak. (Ady Endre)
- Igekötős igék: megvigasztalódik.
- vigasztalódás; vigasztalódó; vigasztalódott.