VIDÍT tárgyas ige -ott, -son; -ani (-ni), (
tájszó,
régies) vídít (
választékos)
Vidámmá (1, 3) tesz, jókedvre indít vkit, vmit. □ Éjjel a csillagok vidítják szívemet. (Faludi Ferenc) Vídít kegyes szerelmed. (Csokonai Vitéz Mihály) Ölték is
az urak eleget az álomszuszékot. Már csak azért is, hogy vidítsák vele a fejedelmet. (Móra Ferenc)
- Igekötős igék: felvidít.
- vidítás; vidítható.