Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában olyan <személy, dolog>, aki, amely vezet. A lovát vályúhoz vezető gazda; az autót vezető sofőr; a városba vezető út; vezető közeg. □ Kocsi kocsit ért a megyeházához vezető utcákon. (Mikszáth Kálmán) Mielőtt eltűnt volna a kis udvarba vezető ajtón, visszafordult, és szamárfület mutatott az adminisztrátornak. (Kuncz Aladár) || a. Olyan, aki, ami vezet, v. arra hivatott, hogy vezessen (III. 56). Vezető egyéniség, férfiú; vezető főellenőr ←; vezető főmérnök ←; vezető hatalom, hivatalnok, intézmény, kutató, réteg, szakfelügyelő, személy, szerv; vezető titkár ←. □ A vezető elemek nem tartották illőnek, hogy megzavarják a két vénkisasszonyt az idilli nyugalomban. (Móricz Zsigmond) || b. Olyan <állás, beosztás, helyzet>, amelyben vki a vezetést (5) gyakorolja. Vezető állás(ú); vezető helyen van; vezető szerepet, tisztséget tölt be. □ Azok helyett, akik erőszakkal szerezték meg a vezető pozíciókat, tiszta és becsületes embereket akarok [a vállalat] élire állítani. (Móricz Zsigmond) || c. (átvitt értelemben, ritka, sajtónyelvi). Fontosságánál fogva különös figyelmet érdemlő, általánosan megbecsült. Vezető cikk, iparág.
2. Olyan, amivel vezetnek (II. 1) vmit, vkit. Vezető csatorna.
4. (fizika, műszaki nyelv) Olyan, ami vminek a vezetésére (4) való, alkalmas, használható. Vezető anyag, közeg.
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában az a személy, aki vezet vkit, vmit. Gazdasági, katonai, közéleti, politikai vezető; a község, a nép, az ország vezetői; a hivatal, a tanszék, az üzem vezetője; a forradalom, a párt, a parasztfelkelés vezetője. || a. Az a személy, aki hivatásszerűen foglalkozik azzal, hogy vkit vezet (I. 1); idegenvezető, ill. turistavezető. A vezető megmutatta az idegeneknek a város nevezetességeit. Vezetőt fogadott a hegymászáshoz. □ A végső faluhoz jutván Matyi, ott maga mellé | Egy vezetőt bérelt. (Fazekas Mihály)
2. Az a személy, aki gépjárművet vezet. Villamoson menet közben a vezetővel beszélgetni szigorúan tilos. A vezető lélekjelenléte elejét vette a szerencsétlenségnek. □ A villamos csöngetve közeledett. A vezető fékezett. (Nagy Lajos)
3. (fizika, villamosság) Az a drót, huzal, sodrony, amely hő, elektromosság vezetésére alkalmas, amely vezeti a hőt, elektromosságot; vezeték (1). → Elsőrendű vezető. A platina jó vezető. A fa, a porcelán rossz vezető. A legjobb vezetők a fémek. □ A cukorspárga megázott szóval a rossz vezetőből jó vezető lett. (Kosztolányi Dezső)