Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VIGASZ [i v. í] főnév -t, -a (csak egyes számban) (választékos)
1. Olyan személy, dolog v. esemény, aki, amely vkinek búját, szomorúságát enyhíti v. elűzi. Csekély, gyenge, sovány vigasz; mennyei, vallási vigasz; a vallás vigasza; vigaszra lel; vigaszt nyújt vkinek; vigaszt önt vkibe; vigaszul szolgál neki vmi*: vigasza vmi, vigaszt ad néki vmi: vigaszára szolgál, hogy *: vigasza az, az vigasztalja, hogy ; vigasszal tölti el vmi: (vallásügy) a vallás vigaszával ellát vkit: <katolikusoknál> a szentség(ek) kiszolgáltatásával egy időben előkészíti a halálra, és megnyugtatja. Egyetlen vigasza a gyermeke. □ Börtön magánya légyen vigaszom! (Arany JánosShakespeare-fordítás) A vígasz rosszabb, mint volt bánatom. (Madách Imre) Ekkora nyomorúságban, mint a mienk, már az is vigasz , ha szánni tudjuk egymást. (Móra Ferenc) Mi hozhat még nekem vigaszt? | Szerelmem is bogozhatatlan, | sugárzik mint a fájdalom. (Radnóti Miklós)