Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VEZÉRIGAZGATÓ
VEZÉRIGE
VEZÉRKAR
VEZÉRKARI
VEZÉRKEDIK
VEZÉRKÉPVISELET
VEZÉRKOLOMPOS
VEZÉRKÖNYV
VEZÉRKÖR
VEZÉRLÉS
VEZÉRLET
VEZÉRLŐ
VEZÉRLŐMŰ
VEZÉRMOTÍVUM
VEZÉRMŰ
VEZÉRŐRNAGY
VEZÉRSÉG
VEZÉRSUGÁR
VEZÉRSZEREP
VEZÉRSZÓ

VEZÉRSÉG [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
  • 1. Vezéri rang, hatalom, tisztség, szerep. Vezérségre hivatott; vezérségre tör, emelkedik, vágyik vki. Lemond, leköszön a vezérségről. Magához ragadta a vezérséget. □ Ssilágyi a vezérségre törekszik. (Mikszáth Kálmán) || a. Vkinek vezér volta, vezéri minősége. Hunyadi vezérsége. || b. Vezéri működés; vezérlet, parancsnokság (2a). Bem vezérsége alatt harcolt az erdélyi hadsereg. || c. Ennek ideje, időtartama. Vezérsége alatt történt.
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) A vezérek (1) összessége, testülete. □ Gyült a vezérség, a hadnép követte. (Arany János–Tasso-fordítás) Vitéz alattvalója mind a két királynak … van, csak fegyver, jó ellátás és vezérség legyen. (Jókai Mór)
  • vezérségi; vezérségű.