VAKKANT ige -ott, -son, -ani (-ni) (
hangutánzó)
- 1. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) <Kutya> hirtelen megszakadó rövid ugató hangot hallat. Egyet vakkant. A kutya szemrehányóan vakkantott. □ Sem emberszó, sem állathang, | ló nem nyerít, eb sem vakkant. (Babits Mihály)
- 2. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (népies, tréfás) <Ember> rövid hangot hallat; éppen csak hogy szól. Vakkants már te is egyet! Csak néha vakkantott egyet. Még csak nem is vakkantott. || a. tárgyas (ritka, tréfás) Ilyen módon röviden mond vmit. Vakkantott néhány szót. "No" vakkantotta.
- Igekötős igék: elvakkant; kivakkant.
- vakkantás; vakkantó.