VETŐDÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. Általában a vetődik (13) igével kifejezett cselekvés, mozdulat, mozgás; az a tény, hogy vki, vmi (vhová) vetődik. Ide-oda vetődés; idegen utcákba (való) vetődés; a hajónak partra vetődése; a fény vetődése; a kapus vetődése. Merész vetődéssel kaparintotta meg a labdát. || a. (sport) A korláton végzett tornamutatvány befejező szakasza, melynek során a tornász, fél kézzel fogva a tornaszert, lendületesen leugrik róla, és háttal neki mozdulatlanul megáll. A vetődés gyengén sikerült.
- 2. (földtan) A földkéreg egy bizonyos részének rögökre, ill. táblákra való széttöredezése és függőleges v. ferde síkok mentén való elmozdulása, ill. ennek az eredménye. Árkos vetődés; → lépcsős vetődés. Számos folyó medrének irányát nagyrészt vetődések szabják meg.
- vetődéses; vetődési; vetődésű.