Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VETÉLŐ [e] főnév -t, -je [e], (népies) vetéllő (szövőipar) Fából készült, csónak alakú eszköz, amellyel a szövőgépen a vetülékfonalakat a láncfonalak közé beröpítik. Két keze között a vetélő ide-oda cikázik. □ Ha elázik, szakad a szál, A vetélő sokszor megáll. (Tompa Mihály) Mint arany vetéllő, gondolatja jött, ment, | Toldiról meg vissza Piroskára röppent, | Őket arany szállal szőtte, fonta össze. (Arany János) Eljárt … egy hónapig a Fejes takácshoz fonalat ismerni, feszíteni, rendbe szedni s vetélővel villámgyorsan bánni. (Eötvös Károly)
  • Szóösszetétel(ek): vetélőorsó.