VÉLELEM [e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e]
- 1. (régies) Valószínűségen, hihetőségen alapuló feltevés, állítás. Vélelme szerint; vélelmen alapuló hír. □ Igénytelen vélelmem, hogy a két orvos kapja meg honoráriumát és távozzék. (Tolnai Lajos)
- 2. (jogtudomány) Vmely ismert tényből egy nem bizonyított, de valószínű tényre való következtetés a köztük levő összefüggés alapján. Vélelmet állapít meg. Ebben az esetben az a vélelem, hogy
- vélelmi.