Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (kissé választékos) Olyan személy, közösség, aki testi ügyességben v. szellemi téren igyekszik utolérni, felülmúlni, legyőzni más személyt, közösséget; mérkőző, versenyző, versengő. A két egymással vetélkedő diák; az egymással vetélkedő futballcsapatok.
2. (ritka) Olyan <dolog>, amely felveszi a versenyt egy másik, hasonló dologgal, azt nagyságban, minőségben nagyon megközelíti, esetleg el is éri; vetekedő. □ Azok a hegyekkel vetélkedő bérces vállak [gyújtsák szerelemre Galatéát]? (Csokonai Vitéz Mihály)
II. főnév -t, -je [e]
1. (rendsz. többes számban) Vetélkedő (I) személy. A vetélkedők erőfeszítései. □ Az erdélyi lakomák rendesen azon szoktak végződni, hogy az urak fogadásból nekiültek egymást leinni [Béldi Pállal] átellenben ült a másik vetélkedő, Bánfi Dénes. (Jókai Mór)
2. (1945 után) Olyan verseny, amelynek során a rendsz. fiatal résztvevőknek főleg az általános műveltség körébe tartozó kérdésekre kell megfelelniök. A vetélkedőn első díjat nyert. Részt vett a televízió vetélkedőjén.