VÉRTÖRVÉNYSZÉK főnév (
régies)
<Kivételes állapot, háború, forradalom stb. idején> főként felkelés, lázadás elfojtására létesített rendkívüli törvényszék, rögtönítélő bíróság, amely szigorú, gyorsított eljárással élet-halál fölött ítélkezik, s a vádlottakat rendsz. halállal sújtja, vésztörvényszék, vérbíróság.
A felkelőket vértörvényszék elé állították. Caraffa Eperjesen vértörvényszéket állított fel. □ [A szabadságharc után] a kegyelmes úr harminckét magyar írót ajánlt a vértörvényszéknek kivégeztetésre. (Jókai Mór)