Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VAGY
VÁGY [1]
VÁGY [2]
VAGY-VAGY
VÁGYAKOZIK
VÁGYÁLOM
VÁGYÁS
VÁGYIK
VAGYIS
VAGYLAGOS
VÁGYÓDÁS
VÁGYÓDIK
VAGYOGAT
VAGYON [1]
VAGYON [2]
VAGYONADÓ
VAGYONÁTRUHÁZÁS
VAGYONBECSLÉS
VAGYONBUKOTT
VAGYONDÉZSMA

VÁGÁNY főnév -t, -ok, -a
  • 1. A vasúti járművek közvetlen alátámasztására s gördülésének biztosítására való, útvonalukat meghatározó, pályára, talpfára szerelt sínpár. Belső, külső vágány; → csonka vágány; → holt vágány; → keskeny vágány; → kihúzó vágány; → kitérő vágány; → széles vágány; vasúti vágány; a villamos vágányai; a vágányok között: a vágányt alkotó sínek között; → aláverik a vágányt v. alávernek a vágánynak; a vágányt felszedik; építik, rakják a második vágányt. A vonat az első vágányon áll. Kitolatnak a külső vágányra. □ Az első vágányon vár már ránk az állatszállító kocsik hosszú sora. (Kuncz Aladár) Megálltam a híd közepén. | Lent vágányok, tolatás. (Szabó Lőrinc) || a. A pályatestnek a sínpár között s mellett levő területe. Elzárják a vágányt. Ne tessék a vágányon v. (vágányokon) járni. □ Sötét tömegeket láttam … az úton, túl a lóvasúti vágányokon. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (műszaki nyelv) Általában olyan mesterségesen készített útpálya, melyen a járművek közlekednek, s amely meghatározott útra kényszeríti őket.
  • 3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) <Folyamatban, tevékenységben:> menet, irány. Helyes, jó vágányba v. vágányra terelődik vmi; egy vágányon haladnak; hamis vágányra téved vki, vmi; → holt vágányra jut vmi; a békés termelés vágányaira való áttérés. Más vágányra terelődik a beszéd. A megegyezés más vágányra terelte az eseményeket. Az élet új vágányokon halad. □ Egy szó, mint száz, a magyar elbeszélő irodalom a legjobb vágányban van. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, ritka) Vkinek a vágánya: viselkedésének, cselekvésének, kül. pedig beszédének általános iránya, menete. □ Nehéz volt … a maga vágányából kizökkenteni, mikor ő az új ruhájáról beszélhetett. (Mikszáth Kálmán)
  • 4. (elavult, irodalmi nyelvben) Hegyszoros, mély völgy, ill. bevágás. □ Két magas hegy vágánya közül előtűnik a telehold. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): 1. vágánybak; vágánycsatlakozás; vágányhálózat; vágánykapcsolás; vágánykereszteződés; vágányköz; vágánypár; vágányszakasz; vágánytávolság; vágányzár; 2. hurokvágány; iparvágány; mellékvágány.
  • vágányos; vágányú.