Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy v. ritk. állat>, aki, amely veszekedik (1, 1a). Veszekedő házastársak; veszekedő szomszédok, társbérlők, testvérek; veszekedő kutyák. || a. Veszekedős, veszekedő feleség, férj; veszekedő természetű.
2. Veszekedő (1) személyre jellemző, veszekedéssel kapcsolatos. Veszekedő kedvében van. Mindjárt veszekedő hangon kezdi.
II. főnév -t, -je [e] Veszekedő személy. Nehezen tudott a veszekedők közt igazságot tenni. Beállt a veszekedők közé. || a. Veszekedős, kötekedő személy. □ A hadnagy rettegett veszekedő. (Vajda János) Mint a vén róka, szedi a lábait, suttyomban beköszön a veszekedőkhöz, s túl van máris a kapun. (Gelléri Andor Endre)