VICSORÍT tárgyas ige -ott, -son; vicsorítani (-ni) (
hangfestő)
<Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:>
Vicsorítja a fogát v. (
ritka)
fogat vicsorít: dühében ajkait széthúzva, fogait (esetleg dühös csikorgatással) mutatja, mintha harapni akarna.
A kutya rám vicsorította a fogát. □ A hű, kedves kutya nem ismert meg, sokáig ugatott, vicsorította rám a fogát, morgott. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül)
A kutya feléje vicsorított. □ Fehér fogsora
fölcsillant a homályban, mintha vicsorítana. (Babits Mihály)
- Igekötős igék: kivicsorít; rávicsorít; visszavicsorít.
- vicsorítás; vicsorító.