Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉRSZÍN főnév és melléknév
  • I. főnév A kiömlő vér színéhez hasonló élénkpiros, olykor vörösbe hajló szín. □ Az egész táj sötét volt már, mi annál borzasztóbbá tette a berek égését, a fellobogó tűzfény vérszínt adva minden tárgynak. (Jókai Mór) Arca olyan lett, mint a barack, aminek vérszíne átveri magát a héján. (Mikszáth Kálmán)
  • II. melléknév Vérszínű (1–4). Vérszín kelme, köntös, palást; vérszín ég, sugarak. □ Köz térre innen s vérszín fegyvereinket Fejünk fölött forgatva fenn kiáltsuk: Béke és szabadság. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) A haragos hajnal köte vérszín övet. (Arany János) Látszólag nyugodt beszéd mögött, annyi vérszín, sötét pompa és tragikus irónia! (Péterfy Jenő)