VÉRSZEGÉNYSÉG főnév -et, -e [ë, e]
A vérszegény (1) melléknévvel kifejezett kóros állapot, amelynek tünetei: sápadtság, fáradékonyság, gyengeség, szédülés, álmosság, étvágytalanság, fázékonyság (anaemia).
Kisebb, nagyobb fokú vérszegénység; →
vészes vérszegénység; a vérszegénység jelei, okai, tünetei; a vérszegénység gyógyítása, kezelése.
- Szóösszetétel(ek): agyvérszegénység.
- vérszegénységi; vérszegénységű.
vérszemet kap
Nem várt helyzeten, kedvező alkalmon, meg nem érdemelt eredményen felbátorodva egyszerre arcátlanul merésszé válik. Vérszemet kapott a sikerektől. □ Vérszemet kezde kapni, midőn megsejté, hogy félnek tőle. (Jókai Mór) A gyermekek vérszemet kaptak. Megismételték a tréfát. (Kosztolányi Dezső) || a. (rosszalló) Más(ok) eljárásán felbátorodva követni kezdi a rossz példát. □ Olyan fizetésért robotolt, melyet leírni is veszedelmes, mert néhány munkaadó még vérszemet kaphatna tőle. (Kosztolányi Dezső)