Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VERŐFÉNYES [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Napsugártól, verőfénytől derűs, világos időszak, napszak. Verőfényes idő, nap, reggel, tavaszi napok. □ Tavaszi délután, verőfényes idő, Az égen kis fejér felhők uszdogálnak. (Petőfi Sándor) Gyönyörű, verőfényes délelőtt Triesztből Miramareba mentek csolnakon. (Ambrus Zoltán)
  • 2. Verőfényben ragyogó <hely>. Verőfényes domb, hegy, kert, oldal.
  • 3. (átvitt értelemben) Derűre, jókedvre derítő; derűvel, jókedvvel együttjáró. Verőfényes kedv. □ Sarolta arcán … gyors volt egyszerre az átmenet a fagyos szigorból a verőfényes örömbe. (Jókai Mór) A két fiatal vitéznek az arca a legverőfényesebb örömtől tündökölt. (Mikszáth Kálmán)
  • verőfényesség.