VÉRMÉRGEZÉS főnév (
orvostudomány)
A vérnek súlyosan kóros állapota, amelyet a vérárammal az egész szervezetbe széthurcolt fertőzés okoz; szepszis.
A vérmérgezés terjedése, tünetei, veszélye. Vérmérgezést kapott. Vérmérgezéssel kórházba vitték. Vérmérgezésben halt meg. □ Nem halálos veszedelem, csak körülbelül annyi, mint egy tüszős mandulalob, amelyből esetleg általános vérmérgezés, szívbénulás is fejlődhet. (Kosztolányi Dezső)
- vérmérgezéses; vérmérgezési.