VÉRALÁFUTÁS [r-a] főnév -t, -ok, -a (
orvostudomány)
Rendsz. erőszakos behatástól származó, bőr alatti vérzés, amely a bőrön kékeslila, később zöldes foltok alakjában mutatkozik.
A karján véraláfutások látszottak. Teste tele volt véraláfutásokkal. □ A hátat
sárga és zöld foltok tarkították, melyek alatt véraláfutások voltak, mint a márvány erezetei. (Kosztolányi Dezső)