Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy>, aki verekedik (13). Verekedő gyermek, legény; jól verekedő katona. □ Én vagyok az ő segéde, s ő a verekedő fél. (Jókai Mór) || a. Verekedős. □ Még a legverekedőbb, legingékonyabb ember is tehetetlen, ha szemét behúnyja. (Móricz Zsigmond) || b. (ritka) Ilyen személyre jellemző. Verekedő természetű.
II. főnév -t, -je [e] Általában verekedő személy. Szétválasztotta a verekedőket. || a. (bizalmas) Kül. háborúban harcoló személy. (elavult, sajtónyelvi) Régi verekedő: a közéletben hosszú idő óta szereplő, a visszásságok ellen fáradhatatlanul küzdő személy. □ [A csapatnál] nem maradt igazi verekedőnek több kilencnél. (Mikszáth Kálmán) || b. (régies) Párbajozó személy. □ A vívómester derék verekedő volt, hanem annál rosszabb szónok. (Jókai Mór)